6. b - Petőfi Utcai Általános Iskola, Békéscsaba

 Nyelv, anyanyelv, beszéd, írás

- a nyelv segítségével tudunk kapcsolatot teremteni, ez teszi lehetővé az ismeretszerzést, a tanulást is

- az anyanyelvet az édesanyától és a szűkebb környezetünkből sajátítjuk el utánzással

- beszéd - közlés, gondolatcsere beszélgetőtárs között

- írás - közlés, gondolatcsere távollévő személyek között

Év eleji ismétlés - a mondatok világa

A mondat tartalma szerint:

1. kijelentő - mondatvégi írásjele: .   pl.: Kati kutyát sétáltat.

2. kérdő - mondatvégi írásjele: ?   pl.: Ki nem érti a feladatot?

3. óhajtó - mondatvégi írásjele: !   pl.: Bárcsak téli szünet lenne!

4. felkiáltó - mondatvégi írásjele: !   pl.: Jaj, ez nagyon fájt!

5. felszólító - mondatvégi írásjele: !   pl.: Bújj elő a bokorból!

A mondat szerkezete szerint:

1. egyszerű: pl.: Ma ötöst kaptam nyelvtanból.

2. összetett: pl.: Egész nap dolgoztunk, tehát ránk fér a pihenés.

Év eleji ismétlés - a szavak világa

Szófajok:

  • ige - cselekvést, történést, létezést jelent - kérdései: mit csinál? mi történik?

  • főnév - élőlényt, élettelen tárgyat vagy gondolati dolgot nevez meg - kérdései: ki? mi? kik? mik?

  • melléknév - külső és belső tulajdonságokat jelent - kérdései: milyen? mekkora?

  • számnév - mennyiséget, sorrendiséget jelöl - kérdései: mennyi? hány? hányadik?

  • névmás - főnevet, melléknevet és számnevet helyettesít - kérdései: ki? milyen? mennyi?

  • névutó - a főnév után áll

  • igekötő - általában az igéhez kapcsolódik

 

Hogyan keletkeznek a hangok

- a beszédhangok kilégzéskor keletkeznek

- hangképző szerveink: tüdő -> légcső -> gégefő -> hangszalagok -> ínyvitorla -> szájüreg (nyelv, ajkak, szájpadlás, fogak, illetve -> orrüreg

- a hangoknak önmagukban nincs jelentésük, az a szerepük, hogy felépítik a nyelvi jeleket, a szavakat és a toldalékokat

Magánhangzóink

- 14 magánhangzónk (mgh) van

- a mgh-k akadály nélkül képzett zöngés hangok

- a nyelv vízszintes mozgása szerint mély és magas mgh-k vannak

- ajakműködés szerint ajakkerekítéses és ajakréses mgh-t különböztetünk meg

- időtartam szerint rövid illetve hosszú a mgh

 

Mássalhangzóink

- 25 mássalhangzónk (mshg) van

- minden mshg akadályhang

- a hangszalagok működése szerint zöngések és zöngétlenek a mshg-k

- az akadály helye szerint megkülönböztetünk:

  • ajakhangot

  • foghangot

  • ínyhangot

  • gégehangot

- a hangzás időtartama szerint lehetnek: rövidek és hosszúak a mshg-k

 

A hangrend és az illeszkedés

- anyanyelvünk sajátossága a hangrend és illeszkedés

- a szavak hangrendje lehet:

  • magas pl. teniszütő

  • mély pl. autó

  • vegyes pl. harmónia

- az illeszkedés törvénye a toldalékos szavakra vonatkozik

  • az egytagú toldalékok nem illeszkednek (hatig)

  • a kétalakú toldalékok a hangrend szerint illeszkednek (mély-mély, magas-magas, vegyes-legtöbbször mély, ha az eredeti szó utolsó mgh-ja magas akkor magas)

  • a háromalakú toldalékok a hangrenden kívül az ajakműködés tekintetében is illeszkednek a szóhoz

 

A részleges hasonulás

- ha a képzés során eltérő mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor a hátul lévő mássalhangzó magához hasonlóvá teszi az elsőt, ezt a mássalhangzó-változást nevezzük RÉSZLEGES HASONULÁSNAK pl. mondta(írva - montta(ejtve)

- írásban nem jelöljük

- két esete van: zöngétlenedés-zöngésedés : azt(írva) - aszt(ejtve)

                         a képzés helyének megváltoztatása miatt: ellenben(írva) - ellemben(ejtve)

 

A teljes hasonulás

- teljes hasonulás akkor következik be, ha az egymás mellett álló mássalhangzók közül az egyiket hosszan ejtjük

- írásban jelölt teljes hasonulás esetén

a; mássalhangzóra végződő szóhoz: -val, -vel, -vá, -vé rag járul

b; az -s, -sz, -z, -dz végű igéhez -j-vel kezdődő toldalék járul

c; az "ez, az" mutató névmáshoz valamilyen toldalék járil

- írásban jelöletlen teljes hasonulás csak a kiejtésben megy végbe pl. bátyja (írva) = báttya (ejtve); lehunyja (írva) = lehunnya (ejtve)

 

Az összeolvadás

- ha két egymás mellett álló mássalhangzó a kiejtésben úgy változik meg, hogy helyettük egy harmadik hang hallatszik, akkor ÖSSZEOLVADÁSRÓL beszélünk pl. zöldség (írva): d + s = ccs zölccség (ejtve); játszik (írva): t + sz = cc játccik (ejtve)

 

A rövidülés

- ha a hosszú mássalhangzó előtt vagy után egy rövid mássalhangzó áll, akkor a kiejtésben a hosszú megrövidül; ezt írásban nem jelöljük Pl. meggyből (írva) - megyből (ejtve)

 

 

Az ábécé és a betűrend

- a magyar ábécé 40 betűből áll; az idegen betűkkel kiegészített betűink száma 44

- a -j-t kétféle betűvel jelöljük: j, ly

- a betűket alakjuk, jegyeik száma szerint, illetve az időtartam szerint csoportosíthatjuk

- az ábécé betűinek meghatározott sorát betűrendnek nevezzük

- a szavaket kezdőbetűjük alapján soroljuk betűrendbe

- ha az első betű megegyezik, akkor a 2. 3. stb betű számít

- a rövid és hosszú magánhangzó azonosnak számít, tehát az utána következő betű dönt (Álmos, Anna)

- a mássalhangzók közül a rövid áll elöl

- a régies és az idegen betűket tagjaira kell szétbontanai a betűrendbe soroláskor (Schimdt, Sirály, Smith, Somodi)

 

Szótagolás és elválasztás

- a szó szótagokból épül fel, amelynek nincs önálló jelntése

- minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne

- elválasztás, ha az írást helyszűke vagy más ok miatt szakítjuk meg

- elválasztáskor a szótagolás szabályai szerint járunk el:

  • egytagú szót nem lehet elválasztani

  • egy betűt nem szabad átvinni új sorba vagy új oldalra

  • egy mássalhangzó mindig az új szótaghoz kerül

  • az összetett szót az összetétel határán választjuk el

 

Helyesírási alapelvek - A kiejtés elve

- helyesírásunknak négy fontos alapelve van, melyhez számos szabály kapcsolódik:

  1. kiejtés elve

  2. szóelemzés elve

  3. hagyomány elve

  4. egyszerűsítés elve

- a kiejtés eleve azt jelenti, hogy szavaink és toldalékaink nagy részét a kiejtésnek megfelelően írjuk le:

  •  ahol rövid hangot hallunk, ott rövid magánhangzót vagy mássalhangzót, ahol pedig hosszú hangot hallunk, ott hosszút írunk. Ilyenkor a magánhangzóra hosszú ékezetet teszünk, a mássalhangzókat megkettőzzük

 

Helyesírási alapelvek - A szóelemzés elve

- a toldalékos és összetett szavak közül azokat, amelyekben a találkozó mássalhangzók hatnak egymásra, a szóelemzés elve szerint írjuk le

- a szóelemzés elve érvényesül a következő mássalhangzó-változások esetén:

  • zöngésség szerinti részleges hasonulás (fogkrém, azt)

  • a képzés helye szerinti részleges hasonulás (azonban)

  • írásban jelölt teljes hasonulás (késsel, másszatok)

  • összeolvadás (adjátok, játszik)

  • rövidülés (hallgat, magasabbra)

 

Helyesírási alapelvek - A hagyomány elve

- a hagyomány elve érvényesül a régies családnevek és a ly-es szavak írásakor Pl.: Batthyány, Czuczor, Weöres, gólya, milyen

- a hagyományos írásmódú neveket kiejtésük szerint választjuk el: Pl.: Ben-czúr, Szé-chy, Kos-suth

- betűrendbe soroláskor a régies betűket szétbontjuk Pl.: Erőry az e betűnél keresendő

- a régies családnevek végén a kiejtett hanghoz hasonul a toldalék Pl.: Hideghgel, Gerevichcsel

- a hosszú mássalhangzóra végződő családnevek teljes hasonulásakor kötőjelet teszünk a szótő és a rag közé Pl.: Páll-lal, Sóss-sal

 

Helyesírási alapelvek - Az egyszerűsítés elve

- az egyszerűsítés elve alapján a hosszú kétjegyű mássalhangzót 4 helyett 3 betűjeggyel írjuk le Pl.: asszony, higgyetek

- egyszerűsítünk akkor is, ha hosszú egyjegyű mássalhangzóra végződő szóhoz ugyanolyan betűvel kezdődő toldalék járul Pl.: tollal, Mariannal

- nem egyszerűsítünk az összetett szavak határán pl.: jegygyűrű, sakk-kör

- nem egyszerűsítünk elválasztáskor: hosz-szú

- az egyszerűsítés elve nem érvényesül a hosszú mássalhangzóra végződő családnevek toldalékolásakor Pl.: Kiss-sel, Mann-né


 

 Forrás: irodalom - nyelvtan vázlat

vissza a címoldalra





E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 
 
 


petofib.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!